Új Alapszabály és SZMSZ

 ÚJ Alapszabály és SZMSZ tervezet

 

AZ INTEGRATÍV PSZICHOTERÁPIÁS EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

a …….-i változásokkal egységes szerkezetben

 

Az Integratív Pszichoterápiás Egyesület közgyűlése a .................................. számú közgyűlési határozataival döntött ez Egyesületnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, valamint – figyelemmel a Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseire – az Egyesület alapszabályát az alábbi tartalommal állapította, a korábbi alapszabály hatályon kívül helyezése mellett:

 

I.

Az egyesület adatai

 tovább....

  1. Az egyesület neve: Integratív Pszichoterápiás Egyesület

 

  1. Az egyesület rövidített elnevezése: IPE

 

  1. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Association for Integrative Psychotherapy

 

  1. Az egyesület székhelye: 1111 Budapest, Lágymányosi utca 12 I./3.

 

  1. Az egyesület honlapjának címe: www.integrativ.hu

 

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

 

  1. Az egyesület célja:

 

Az egyesület szakmai szervezet. Az egyesület célja a pszichoterápia integrációját szolgáló kezdeményezések felkarolása és koordinálása; szemléletformáló és módszertani kiadványok készítése és terjesztése, az irányzat megismerését és elterjedését segítő szakmai fórumok és találkozások, valamint többszintű oktatási program szervezése.

 

Az egyesület célja, hogy olyan szakembereket tömörítsen és képezzen, akik többféle pszichoterápiás módszer elméletét és gyakorlatát integrálva képesek a leghatékonyabb pszichoterápiás intervenció, e hatékonyságot legjobban szolgáló pszichoterápiás kommunikációs stílus és pszichoterápiás közeg, tudatossági szint és fogékonyság megteremtésére. Az ilyen típusú pszichoterápia elméleti keretéül az integratív multimodális tanulási elmélet szolgál, melyben az integrativitás azt jelenti, hogy a szemlélet megkísérli a dinamikus, szimbolikus és viselkedési folyamatok, valamint a módosult tudatállapot lehetőségeinek egyenrangú – az adott tünetek és az egyén sajátosságai szerint alakuló – kezelését. Az integratív multimodális tanulási elméletben a multimodalitás arra vonatkozik, hogy a terápiás beavatkozások minél szélesebb körét tudjuk felhasználni.

 

Az egyesület célja az integratív pszichoterápia hazai megismertetése, adaptálása, művelése, fejlesztése, kutatása, alkalmazásában működő szakemberek tömörítése, érdekeinek védelme, szakmai igényeinek képviselete, alap- és továbbképzése, a módszer szakmai hitelének védelme, rangjának képviselése, mind a társszakmák, mind a széles közvélemény előtt. Az egyesület a Magyar Pszichoterápiás Tanács etikai kódexét és az Európai Pszichoterápiás Egyesület (European Association for Psychotherapy) etikai kódexét saját etikai kódexének ismeri el.

 

  1. Az egyesület tevékenysége:

 

- oktatási tevékenységet folytat;

- nemzetközi tevékenységet folytat;

 

- kapcsolatot létesít mindazon állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, amelyek elősegítik a célok megvalósítását;

 

- az egyesület működéséhez szükséges tárgyi és anyagi feltételeket biztosítja;

 

- a tagokat érintő szakmai kérdésekben véleményt nyilvánít, illetve védi tagjai érdekeit;

 

- biztosítja az integratív pszichológiával foglalkozó szakemberek kiképzését, illetve továbbképzését, valamint megfogalmazza ezen szakemberektől elvárt szakmai követelményeket;

 

- figyelemmel kíséri a dinamikus, szimbolikus és viselkedéses pszichoterápiás módszerekkel kapcsolatos hazai és külföldi eredményeket;

 

- hazai és nemzetközi szakmai tudományos fórumokon képviselteti magát és önálló rendezvényeket szervez;

 

- ösztönzi az integratív pszichoterápiás tevékenységgel kapcsolatos kutatásokat, szakmai megbeszéléseket, publikációkat és elősegíti az ilyen irányú szakközlemények megjelenését és terjesztését;

 

- az integratív pszichoterápia alkalmazásához kapcsolódó más szakmákkal és tudományágakkal együttműködést alakít ki, illetve ösztönöz;

 

- ápolja a szakmai kapcsolatokat;

 

- az egyesület szorgalmazza és elősegíti, hogy tagjai külföldi továbbképzéseken vegyenek részt és tagjai külföldi kollégákat fogadjanak.

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

  1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

IV.

A vagyoni hozzájárulás

 

  1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. Az éves tagdíj mértékéről a közgyűlés dönt. A tagdíj összegét legkésőbb minden év február 15. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

 

  1. Az egyesületbe újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 15. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

 

V.

A tagság

 

  1. Rendes tag

 

1.1.      Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, aki pszichológus MA, MSc végzettséggel, vagy osztatlan pszichológus képzésben szerzett oklevéllel rendelkezik, aki orvos vagy fogorvos diplomával rendelkezik, vagy aki külföldön szerzett és Magyarországon honosított orvos, fogorvos vagy pszichológus diplomával rendelkezik, ha az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

 

1.2. A jelen alapszabályban mindazon rendelkezésnél, ahol „tag” kifejezés szerepel, az egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli/pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezéseknél a tiszteletbeli/pártoló tag megjelölés pontosan meghatározásra kerül.

 

  1. Pártoló tag

2.1. Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akik a rendes tagsági követelményeknek nem felelnek meg, azonban az integratív pszichoterápiás elmélettel és gyakorlattal kapcsolatban érdeklődést mutatnak, az egyesület célkitűzésivel egyetértenek, az Egyesület munkájában részt kívánnak venni, pártoló tagsági díjat fizetnek, illetve az Egyesület céljait anyagi juttatással vagy más módon jelentősen támogatják. A pártoló tag jogosult egyesület közgyűlésén részt venni, azonban szavazati joggal nem rendelkezik, és az egyesület tisztségviselőjének meg nem választható.

 

  1. Tiszteletbeli tag

3.1. Az egyesület tiszteletbeli tag címet adományoz azon személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem szervezetek részére, akik az egyesület munkájában nem kívánnak részt venni, de annak céljait anyagi juttatással vagy más módon jelentősen támogatják vagy az egyesület tevékenységével összefüggő területen kimagasló szakmai tevékenységet fejtenek ki. A tiszteletbeli tagok tagdíj fizetésére nem kötelesek. A tiszteletbeli tag jogosult egyesület közgyűlésén részt venni, azonban szavazati joggal nem rendelkezik, és az egyesület tisztségviselőjének meg nem választható.

 

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

 

  1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

 

  1. A tagsági jogviszony megszűnik:
  • a tag kilépésével.
  • a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
  • a tag kizárásával.

 

  1. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

 

  1. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

 

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

 

VIII.

A tagok jogai

 

  1. Az egyesület tagja jogosult:
  • az egyesület tevékenységében részt venni
  • az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
  • a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
  • az egyesület irataiba betekintetni
  • arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

 

  1. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

 

IX.

A tagok kötelezettségei

 

  1. Az egyesület tagja:
  • nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
  • köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
  • köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
  • köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

 

X.

Az egyesület szervei

 

  1. Az egyesület szervei:
  2. a) Közgyűlés
  3. b) Elnökség

 

A Közgyűlés

 

  1. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

 

  1. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
  2. a) az alapszabály módosítása;
  3. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  4. c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
  5. d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
  6. e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
  7. f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  8. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
  9. h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  10. i) az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) elfogadása, módosítása;
  11. j) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

  1. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

 

  1. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

  1. A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

  1. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

 

  1. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

  1. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
  2. a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  3. b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  4. c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

  1. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

  1. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét.

 

  1. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

  1. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  2. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  3. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  4. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  5. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  6. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  7. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

  1. A közgyűlés határozatát – az alapszabály, az SZMSZ vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

  1. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

Elnökség

 

  1. Az elnökség az egyesület 6 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Elnökségi tagnak az egyesület rendes tagjai választhatók.

 

  1. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 4 év határozott időtartamra oly módon, hogy a közgyűlés először megválaszt egy személyt elnöknek, majd 1 alelnököt, ezt követően 1 titkárt, legvégül 3 elnökségi tagot.

 

  1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
  2. a) a megbízás időtartamának lejártával;
  3. b) visszahívással;
  4. c) lemondással;
  5. d) a vezető tisztségviselő halálával;
  6. e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  7. f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

  1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

 

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

  1. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök, az alelnök és a titkár látja el. A képviseleti joguk gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti joguk gyakorlásának módja: önálló.

 

  1. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
  2. a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  3. b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  4. c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  5. d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  6. e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  7. f) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  8. g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  9. h) a tagság nyilvántartása;
  10. i) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  11. j) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  12. k) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
  13. l) a tag felvételéről való döntés.
  14. m) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

  1. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 7 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

  1. Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

  1. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az adott kérdést elvetettnek kell tekinteni. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.

 

  1. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  2. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  3. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  4. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  5. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  6. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  7. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

  1. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

  1. Az elnökség tagjai a közgyűlés határozata alapján díjazásban részesülhetnek, melyen túlmenően az egyesület nevében végzett tevékenységükkel összefüggésben felmerült igazolt költségeiket az egyesület - az Elnökség határozata alapján – megtérítheti.

 

  1. Az Elnökség egyes feladatok ellátására a tagok közül állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre, illetve azzal külső személyeket megbízhat, illetve alkalmazhat. A megbízottak, alkalmazottak díjazását az Elnökség az éves költségvetés keretei között jogosult megállapítani.

 

X.

Záró rendelkezések

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

 

Kelt: …................................., …. év. …....................... hó ….. . napján

 

 

……………………………….

(elnök)

 

 

 

Ellenjegyzem:

 

 

Dr. Hegyvári Sándor

ügyvéd

 

ZÁRADÉK

A …….. számú közgyűlési határozatok alapján az egyesület közgyűlése döntött az egyesület új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, továbbá az egyesület székhelyének módosításáról. A közgyűlés a korábbi alapszabály hatályon kívül helyezése mellett az alapszabály szövegét a jelen okirat szerinti tartalommal állapította meg.

Igazolom, hogy a jelen egységes szerkezetű alapszabály megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

Szervezeti és Működési Szabályzat

 

Az Integratív Pszichoterápiás Egyesület közgyűlése a .................................. számú közgyűlési határozataival döntött ez Egyesületnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, valamint – figyelemmel a Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseire – az Egyesület szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban. SZMSZ) az alábbi tartalommal állapította, a korábbi SZMSZ hatályon kívül helyezése mellett:

 

  1. §

TAGSÁG

 

A tagsági kategóriák a következők:

 

    Rendes tagság

    Pártoló tagság

    Tiszteletbeli tagság

 

1.1 Rendes tag

 

Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, aki pszichológus MA, MSc végzettséggel, vagy osztatlan pszichológus képzésben szerzett oklevéllel rendelkezik, aki orvos vagy fogorvos diplomával rendelkezik, vagy aki külföldön szerzett és Magyarországon honosított orvos, fogorvos vagy pszichológus diplomával rendelkezik, ha az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

 

A jelen okiratban mindazon rendelkezésnél, ahol „tag” kifejezés szerepel, az egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli/pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezéseknél a tiszteletbeli/pártoló tag megjelölés pontosan meghatározásra kerül.

 

1.2 Pártoló tag

Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akik a rendes tagsági követelményeknek nem felelnek meg, azonban az integratív pszichoterápiás elmélettel és gyakorlattal kapcsolatban érdeklődést mutatnak, az egyesület célkitűzésivel egyetértenek, az Egyesület munkájában részt kívánnak venni, pártoló tagsági díjat fizetnek, illetve az Egyesület céljait anyagi juttatással vagy más módon jelentősen támogatják.

 

1.3 Tiszteletbeli tag

Az egyesület tiszteletbeli tag címet adományoz azon személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem szervezetek részére, akik az egyesület munkájában nem kívánnak részt venni, de annak céljait anyagi juttatással vagy más módon jelentősen támogatják vagy az egyesület tevékenységével összefüggő területen kimagasló szakmai tevékenységet fejtenek ki. A tiszteletbeli tagok tagdíj fizetésére nem kötelesek.

 

Az Egyesület tagjairól, pártoló tagjairól, tiszteletbeli tagjairól nyilvántartást vezet.

 

1.4. Szavazás

 

Minden természetes személy rendes tag személyesen, vagy meghatalmazottja útján, minden jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet rendes tag képviselője útján szavazhat a közgyűlésen. Minden rendes tag egy szavazattal bír.

 

1.5. A tag képviselete a közgyűlésen

 

A magánszemély tagot a közgyűlésen az általa írásban meghatalmazott személy képviselheti. Ezen meghatalmazott személy kizárólag szavazati joggal rendelkező tag lehet. Egy személy összesen legfeljebb tíz (10) tagot képviselhet meghatalmazás útján.

 

A jogi személy/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviseletében eljáró személy kérésre köteles igazolni képviseleti jogosultságát.

 

1.6. A tagság időtartama

 

A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat elfogadásával és a tagsági díj befizetésével jön létre. Az éves tagsági díj mértékét a közgyűlés állapítja meg. Az éves tagsági díjat az adott naptári évre előre, tárgyév február 15. napjáig, egy összegben kell megfizetni. Azon tagok, akik év közben válnak az Egyesület tagjává, a belépés hónapjától kezdődően, az adott évből hátralevő hónapok száma arányában kötelesek a tagdíjat befizetni. A tagság időtartama a tagsági díj befizetésének napjától a tárgyév végig tart.

 

1.7. Tagsági díj

 

Az éves tagsági díj mértékét a szavazati joggal rendelkező tagok határozzák meg.

 

1.8. Közgyűlések

 

1.8.1. Éves közgyűlés

 

Az Egyesület tagjai minden évben éves közgyűlést tartanak, az Egyesület pénzügyi évének lezárását követő száznyolcvan (180) napon belül. Az éves közgyűlés időpontját és helyszínét - Budapest területén belül - az elnökség határozza meg. Az éves közgyűlésen a tagok megvitatják és elfogadják a pénzügyi jelentéseket, megválasztják az elnökségi tagokat és tisztségviselőket, valamint megvitatnak minden egyéb, szabályszerűen a közgyűlés elé terjesztett kérdést.

 

1.8.2. Rendkívüli közgyűlés

 

A rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható az elnök vagy az elnökség többségének döntése alapján, az összehívó(k) által meghatározott időpontra és - Budapest területén belüli - helyszínre.

 

1.8.3. A közgyűlés lebonyolítása

 

A közgyűlésen az Egyesület elnöke elnököl. Az elnök távollétében, az alelnök, az ő távollétében a titkár elnököl. Az elnök, az alelnök és a titkár távollétében az elnökség ideiglenes levezető elnököt választ.

 

  1. §

AZ ELNÖKSÉG

 

2.1. Az elnökség

 

Az Elnökség tagjait, hat (6) főt a közgyűlés választja meg.

 

Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 4 év határozott időtartamra oly módon, hogy a közgyűlés először megválaszt egy személyt elnöknek, majd 1 alelnököt, ezt követően 1 titkárt, legvégül 3 elnökségi tagot.

 

Azon személyek, akik elnökségi tagként kívánnak működni, az erre vonatkozó írásbeli jelentkezést legkésőbb hetvenkét (72) órával a közgyűlés meghirdetett időpontja előtt nyújthatják be az Egyesület titkárának, csatolva jelentkezésükhöz önéletrajzukat, valamint azon programot, melyet mint elnökségi tag meg kívánnak valósítani (mindezt legfeljebb háromszáz /300/ szó terjedelemben). Mindegyik jelöltet legalább öt (5) - szavazati joggal rendelkező - egyesületi tagnak kell támogatnia. Az Egyesület titkára haladéktalanul továbbít minden jelentkezést a jelölő bizottságnak, amely ezek alapján megvizsgálja, hogy a jelölt megfelel-e minden - az elnökségi tagi jelöltekkel szemben támasztott - követelménynek.

 

A jelölő bizottság a közgyűlést megelőző elnökségi ülés elé terjeszti a jelöltek listáját.

 

Az elnökségi tagok megválasztása titkos szavazás útján történik. Amennyiben kettő vagy több jelölt jelentkezett egy tisztségre, a legtöbb szavazatot elnyerő jelöltet kell megválasztottnak tekinteni azzal, hogy az adott tisztségviselő megválasztásához legalább a jelenlévő többségének szavazata szükséges. Amennyiben a jelöltek közül egyik személy sem kapta meg a többség támogatását, a legtöbb szavazatot elnyerő jelöl megválasztásáról újabb szavazással kell dönteni.

 

 

 

2.2. Az elnökségi tagokra vonatkozó szabályok

 

Elnökségi tagságra kizárólag olyan magánszemély tag, illetve olyan jogi személy/jogi személyiség nélküli szervezet tag által erre kijelölt olyan személy jelölhető, akinek nem áll fenn az Egyesület irányában semminemű tartozása.

 

Valamennyi elnökségi tag köteles az elnökségi üléseknek, illetve azon bizottságok üléseinek, amelyeknek tagja, legalább hatvan százalékán (60 %) részt venni.

 

Az elnöki tisztségre az jelentkezhet, aki legalább egy évig elnökségi tagsági tisztséget töltött be, kivéve, ha az alelnöknek kell az elnöki tisztséget ellátnia.

 

Az elnök, alelnök, titkár és elnökségi tag ezen tisztségükben újraválaszthatók.

 

2.3. Időtartam

 

Valamennyi elnökségi tag megbízatása 4 éves időtartamra szól, annak a közgyűlésnek a napjától kezdődően, amelyen megválasztották.

 

2.4. Megüresedés

 

Bármely elnökségi tag az elnöknek címzett írásbeli nyilatkozattal lemondhat tisztségéről. Ha a nyilatkozatból más nem tűnik ki, a lemondás a nyilatkozat címzett által történő kézhezvételétől válik hatályossá. A lemondás érvényességéhez nem szükséges, hogy azt az elnökség elfogadja. Az elnökségi tag tisztségének megüresedése esetén, a tisztség betöltésére az elnökség köteles a közgyűlést a lehető legrövidebb időn belül összehívni. Az elnöki tisztség megüresedése esetén az elnök feladatait az új elnök megválasztásáig az alelnök látja el.

 

2.5. Ülések, meghívók

 

Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként egyszer ülésezik. Az elnökség üléseit az Egyesület elnöke, alelnöke vagy az elnökség bármely két (2) tagja hívhatja össze, az általuk meghatározott időpontra és elsődlegesen az Egyesület székhelyére.

 

Az elnökségi ülést az elnök legalább 7 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

Az elnökség időről időre intézkedhet rendszeres elnökségi ülések megtartásáról oly módon, hogy határozatában előre kitűzi azok időpontját és helyszínét, valamint ezen határozatában rendelkezik arról is, hogy szükséges-e meghívó küldése vagy sem.

 

2.6. Határozatképesség

 

Az elnökségi ülés határozatképes, ha az elnökség tagjainak ötven százaléka + 1 fő (50 %+ 1 fő) jelen van. A határozatképes elnökség gyakorolhatja az elnökség minden jogkörét.

 

2.7. Határozathozatal

 

Az elnökség az ülésen felmerülő kérdésekben a jelenlévők egyszerű többségének szavazatával dönt. Az elnökség tagjai nyílt szavazással döntenek. Szavazategyenlőség esetén az adott kérdést elvetettnek kell tekinteni. Az elnökség döntéseiről az Egyesület tagjai az egyes elnökségi üléseket követő 3 napon belül e-mailben kapnak értesítést, továbbá az elnökség döntéseit azok meghozatalától számított 8 napon belül az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

 

2.8. Hatáskör és feladatok

 

Az elnökség gondoskodik az Egyesület céljainak megvalósításáról, dönt az Egyesület vagyonának ezen célokkal összehangolt, megfelelő felhasználásáról, gondoskodik továbbá a célok eléréséhez szükséges személyi és anyagi feltételek meglétéről és ellátja a szükséges irányítási feladatokat. Az elnökség feladata a képzési standardok kialakítása, felállítása és szakmai színvonalának biztosítása a képzés szerkezetének, lefolyásának meghatározása, a kiképzők felvétele. Az elnökség tanulmányi ügyekben a tanulmányi bizottság javaslata alapján szankcionálási joggal bír. Az elnökség jogköre a kiképzővé válás feltételeinek meghatározása, módosítása. Az elnökség határoz az Egyesület központi oktatási szerkezetéről, az oktatási csoportok fajtájáról és indulásáról. A kiképzők javaslatot tehetnek az elnökségnek egyéb oktatásokra, melyek jóváhagyásáról az elnökség dönt. Az Egyesület a központilag indított képzési csoportok működéséért szakmai garanciát vállal, látogatási bizonyítványt ad. A módszerspecifikus képzések minden feltételének sikeres teljesítése esetén az Egyesület dísz-oklevelet ad.

 

2.9. Díjazás

 

Az Elnökség tagjai a közgyűlés határozata alapján díjazásban részesülhetnek, melyen túlmenően az Egyesület nevében végzett tevékenységükkel összefüggésben felmerült igazolt költségeiket az Egyesület - az Elnökség határozata alapján - megtérítheti.

 

 

  1. §

BIZOTTSÁGOK

 

3.1. A bizottságok létrehozása

 

Az elnökség olyan állandó és eseti (ad-hoc) bizottságokat hozhat létre, amilyeneket szükségesnek ítél. Az állandó bizottságok elnökét a közgyűlés választja meg.

 

3.2. A bizottságok elnökség általi ellenőrzése

 

Az Egyesület elnöksége a bizottságok működését bármikor megvizsgálhatja és tevékenységükről bármikor jelentést kérhet.

 

3.3. Ülések

 

A bizottságok üléseinek időpontját és helyszínét a bizottságok esetenként maguk határozzák meg. A bizottsági üléseket az Egyesület elnöke, a bizottság elnöke vagy bármely két tagja hívhatja össze.

 

3.4. Díjazás

 

A bizottság tagjai díjazásban nem részesülnek, az Egyesület nevében végzett tevékenységükkel összefüggésben felmerült igazolt költségeiket azonban az Egyesület - az elnökség határozata alapján - megtérítheti.

 

3.5. Állandó bizottságok:

 

Tanulmányi Bizottság

 

Etikai Bizottság

 

3.5.1. Tanulmányi Bizottság

 

A Tanulmányi Bizottság elnökét a közgyűlés választja és tagja minden kiképző. A tanulmányi bizottság adminisztratív feladatokat lát el. Feladata a képzés folyamatában résztvevők képzettségi fokának megállapítása és ennek igazolása, továbbá a külföldi képzések és az Egyesületen kívüli hazai képzések Egyesület által elfogadott fokozatának megállapítása, a képzésben résztvevők adatainak, valamint a jelenléti ívek, vizsgadolgozatok, esetismertetések nyilvántartása, az oklevelek kiadása és regisztrálása. A bizottság évente jelentést készít a lezajlott képzésekről, a résztvevők számáról, a visszajelzésekről. A tanulmányi bizottság feladata továbbá a minőségbiztosítás, az ezzel kapcsolatos feladatok, pl. visszajelző ívek készítése, nyilvántartása, megőrzése. A tanulmányi bizottság tanulmányi ügyekben szankcionálási joggal nem bír, de az elnökségnek erre javaslatot tehet.

 

3.5.2. Etikai Bizottság

 

Az Etikai Bizottság 3 tagból áll: egy elnökből és két etikai bizottsági tagból. Az Etikai Bizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg. Feladata, hogy szakmai-etikai ellenőrzést gyakoroljon az Egyesület tagjainak tevékenysége felett. A benyújtott etikai panaszokat elbírálja, illetve saját hatáskörében etikai vizsgálatot indít, vitás esetekben az egyesület etikai képviselőjeként állást foglal, etikai vétség esetén az elnökségnek szankcionálási javaslatot tesz (kizárás az egyesületből, kizárás a kiképzők köréből, kizárás a képzésekből, stb.).

 

  1. §

OKTATÁS

 

Az Egyesület keretében tervezett kiképző, terápiás, illetve egyéb csoportok csak előzetes bejelentéssel, elnökségi jóváhagyással működhetnek. Az Egyesület ezeknek a csoportoknak a működéséért szakmai garanciát vállal, látogatási bizonyítványt ad.

 

4.1 Kiképzők

 

A kiképzővé válás feltételeinek meghatározása az elnökség jogköre. A feltételeknek megfeleltek írásban kérelmezhetik az Elnökségtől a sajátélmény kiképző, kiképző pszichoterapeuta, vagy szupervizor cím megítélését. A követelményeknek való megfelelés nem vonja maga után automatikusan a cím adományozását. Az Elnökség a követelményeknek való megfelelés és az Egyesület érdekeinek együttes mérlegelése alapján jogosult a kiképzői címek adományozására. A kiképzői címek határozatlan időre szólnak, kivéve, ha a szervezeti és működési szabályzat azt másként nem rendeli. Az adományozott címet az Elnökség saját hatáskörében, illetve az etikai vagy a tanulmányi bizottság javaslatára visszavonhatja. Az Elnökség az alábbi címeket adományozhatja:

 

- sajátélmény kiképző

 

- kiképző pszichoterapeuta

 

- szupervizor

 

4.2 Sajátélmény kiképző

 

A sajátélmény kiképző által nyújtott egyéni önismereti terápiát az Egyesület elismeri, más egyesületek és szakmai szervezetek felé igazolja. A sajátélmény kiképzői cím határozatlan időre szól.

 

A sajátélmény kiképző cím feltételei:

 

- pszichoterapeuta szakvizsga

 

- módszerspecifikus integratív hipnoterapeuta cím és integratív pszichoterápiás ráképzés; vagy módszerspecifikus integratív pszichoterapeuta cím

 

- 5 év folyamatos hipnoterápiás igazolt gyakorlat

 

- 100 óra igazolt folyamatos csoportos módszerspecifikus szupervízió a képzésben kötelezőn felül

 

4.3 Kiképző pszichoterapeuta

 

A kiképző pszichoterapeuta oktatóként részt vehet az Egyesület módszerspecifikus és továbbképzéseiben. Tagja a tanulmányi bizottságnak, és részt vállal annak munkájában. A kiképző pszichoterapeuta cím nem jogosít önálló módszerspecifikus vagy továbbképzés indítására. A kiképző pszichoterapeuta cím nem évül el, kivéve, ha birtokosa legalább 5 éven át nem vett részt az Egyesület képzéseiben, a tanulmányi bizottság munkájában.

 

A kiképző pszichoterapeuta cím feltételei:

 

- sajátélmény kiképző cím (kivéve kiképző gyermekpszichoterapeuta címhez)

 

- a pszichoterapeuta szakvizsgát követő 5 év szakmai gyakorlat

 

- 150 óra igazolt csoportvezetői jártasság

 

- 400 óra módszerspecifikus képzésben eltöltött tanuló vezetői gyakorlat

 

- 20 óra egyéni módszerspecifikus szupervízió, a képzésben kötelezőn felül

 

- 2 év igazolt oktatási tapasztalat

 

- 3 cikk vagy előadás hazai vagy nemzetközi szakmai folyóiratban, rendezvényen

 

- 2 kiképző javaslata a cím elnyerésére

 

4.4 Szupervizor

 

A szupervizor jogosult az Elnökséggel egyetértésben szupervíziós csoportot vezetni, illetve egyéni szupervíziót biztosítani. A szupervizor cím nem évül el, kivéve, ha birtokosa elveszíti kiképző pszichoterapeuta címét. Szupervizor csak olyan személy lehet, aki egyben az Egyesület által adományozott kiképző pszichoterapeuta cím birtokosa is.

 

A szupervizor cím feltételei:

 

- kiképző terapeuta cím

 

- 100 óra csoportos módszerspecifikus szupervízión eltöltött tanuló vezetői gyakorlat

 

- 2 cikk vagy előadás hazai vagy nemzetközi szakmai folyóiratban, rendezvényen

 

- 2 szupervizor javaslata a cím elnyerésére

 

 

  1. §

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

 

ALÁÍRÁSI JOGOSULTSÁG

 

5.1. Képviselet

 

Az Egyesületet harmadik személyek és a hatóságok előtt az elnök, az alelnök, vagy a titkár önállóan képviseli. Az elnök, az alelnök és a titkár képviseleti joga önálló és teljes körű. Az elnök távollétében az Egyesület képviseletére az alelnök, az ő távollétében a titkár, az ő távollétében pedig bármely más - az elnökség határozata által kijelölt - elnökségi tag jogosult minden olyan rendezvényen és olyan tisztség betöltése során, amelyre az Egyesület meghívást kap, amelyen az Egyesületnek meg kell jelennie, vagy amelyen meg kíván jelenni.

 

5.2. Aláírás

 

Az elnök, az alelnök, és a titkár önállóan jogosult az Egyesület nevében aláírni.

 

  1. §

MÓDOSÍTÁSOK

 

6.1. Kiegészítés, módosítás

 

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatnak vagy bármely részének módosítására, kiegészítésére, illetve visszavonására az Egyesület közgyűlésén jelenlévő és szavazati joggal rendelkező tagjainak 2/3-os többségű határozata alapján kerülhet sor, feltéve, hogy a közgyűlési meghívóban, az erre vonatkozó napirendi pont feltüntetésre került és hogy ezen közgyűlési meghívóval együtt a tagok megismerhették a módosítani, kiegészíteni, illetve visszavonni javasolt szövegrészeket is.

 

Budapest, ……………

 

 

 

_________________

elnök

 

 

Ellenjegyzem:

 

 

Dr. Hegyvári Sándor

ügyvéd

Hírlevél feliratkozás

Adja meg nekünk az e-mail címét, és kapcsolatban marad velünk