Szervezeti és Működési Szabályzat

Az Integratív Pszichoterápiás Egyesület közgyűlése az 4/2021. (05.27.) számú közgyűlési határozatával az Egyesület szervezeti és működési szabályzatának (a továbbiakban. SZMSZ) 1.4., 1.5., 1.6., 2.2., 3.5.1., 4. pontjait módosította. Tekintettel a fenti módosításra, alulírott elnök aláírom a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt jelen SZMSZ.t (a változások dőlt betűvel szerepelnek).

1. §
TAGSÁG

A tagsági kategóriák a következők:

    Rendes tagság
    Pártoló tagság
    Tiszteletbeli tagság

1.1 Rendes tag

Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, aki pszichológus MA, MSc végzettséggel, vagy osztatlan pszichológus képzésben szerzett oklevéllel rendelkezik, aki orvos vagy fogorvos diplomával rendelkezik, vagy aki külföldön szerzett és Magyarországon honosított orvos, fogorvos vagy pszichológus diplomával rendelkezik, ha az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

A jelen okiratban mindazon rendelkezésnél, ahol „tag” kifejezés szerepel, az egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli/pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezéseknél a tiszteletbeli/pártoló tag megjelölés pontosan meghatározásra kerül.

1.2 Pártoló tag
Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akik a rendes tagsági követelményeknek nem felelnek meg, azonban az integratív pszichoterápiás elmélettel és gyakorlattal kapcsolatban érdeklődést mutatnak, az egyesület célkitűzésivel egyetértenek, az Egyesület munkájában részt kívánnak venni, pártoló tagsági díjat fizetnek, illetve az Egyesület céljait anyagi juttatással vagy más módon jelentősen támogatják.

1.3 Tiszteletbeli tag
Az egyesület tiszteletbeli tag címet adományoz azon személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére, akik az egyesület munkájában nem kívánnak részt venni, de annak céljait anyagi juttatással vagy más módon jelentősen támogatják vagy az egyesület tevékenységével összefüggő területen kimagasló szakmai tevékenységet fejtenek ki. A tiszteletbeli tagok tagdíj fizetésére nem kötelesek.

Az Egyesület tagjairól, pártoló tagjairól, tiszteletbeli tagjairól nyilvántartást vezet.

1.4. Szavazás

Minden természetes személy rendes tag személyesen, vagy meghatalmazottja útján szavazhat a közgyűlésen. Minden rendes tag egy szavazattal bír.

1.5. A tag képviselete a közgyűlésen

A magánszemély tagot a közgyűlésen az általa írásban meghatalmazott személy képviselheti. Ezen meghatalmazott személy kizárólag szavazati joggal rendelkező tag lehet. Egy személy összesen legfeljebb tíz (10) tagot képviselhet meghatalmazás útján.

[törölve]

1.6. A tagság időtartama

A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat elfogadásával és a tagsági díj befizetésével jön létre. Az éves tagsági díj mértékét a közgyűlés állapítja meg. Az éves tagsági díjat az adott naptári évre előre, tárgyév február 15. napjáig, egy összegben kell megfizetni. Az egyesületbe újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 15. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni. A tagság időtartama a tagsági díj befizetésének napjától a tárgyév végig tart.

1.7. Tagsági díj

Az éves tagsági díj mértékét a szavazati joggal rendelkező tagok határozzák meg.

1.8. Közgyűlések

1.8.1. Éves közgyűlés

Az Egyesület tagjai minden évben éves közgyűlést tartanak, az Egyesület pénzügyi évének lezárását követő száznyolcvan (180) napon belül. Az éves közgyűlés időpontját és helyszínét - Budapest területén belül - az elnökség határozza meg. Az éves közgyűlésen a tagok megvitatják és elfogadják a pénzügyi jelentéseket, megválasztják az elnökségi tagokat és tisztségviselőket, valamint megvitatnak minden egyéb, szabályszerűen a közgyűlés elé terjesztett kérdést.

1.8.2. Rendkívüli közgyűlés

A rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható az elnök vagy az elnökség többségének döntése alapján, az összehívó(k) által meghatározott időpontra és - Budapest területén belüli - helyszínre.

1.8.3. A közgyűlés lebonyolítása

A közgyűlésen az Egyesület elnöke elnököl. Az elnök távollétében, az alelnök, az ő távollétében a titkár elnököl. Az elnök, az alelnök és a titkár távollétében az elnökség ideiglenes levezető elnököt választ.

2. §
AZ ELNÖKSÉG

2.1. Az elnökség

Az Elnökség tagjait, hat (6) főt a közgyűlés választja meg.

Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 4 év határozott időtartamra oly módon, hogy a közgyűlés először megválaszt egy személyt elnöknek, majd 1 alelnököt, ezt követően 1 titkárt, legvégül 3 elnökségi tagot.

Azon személyek, akik elnökségi tagként kívánnak működni, az erre vonatkozó írásbeli jelentkezést legkésőbb hetvenkét (72) órával a közgyűlés meghirdetett időpontja előtt nyújthatják be az Egyesület titkárának, csatolva jelentkezésükhöz önéletrajzukat, valamint azon programot, melyet mint elnökségi tag meg kívánnak valósítani (mindezt legfeljebb háromszáz /300/ szó terjedelemben). Mindegyik jelöltet legalább öt (5) - szavazati joggal rendelkező - egyesületi tagnak kell támogatnia. Az Egyesület titkára haladéktalanul továbbít minden jelentkezést a jelölő bizottságnak, amely ezek alapján megvizsgálja, hogy a jelölt megfelel-e minden - az elnökségi tagi jelöltekkel szemben támasztott - követelménynek.

A jelölő bizottság a közgyűlést megelőző elnökségi ülés elé terjeszti a jelöltek listáját.

Az elnökségi tagok megválasztása titkos szavazás útján történik. Amennyiben kettő vagy több jelölt jelentkezett egy tisztségre, a legtöbb szavazatot elnyerő jelöltet kell megválasztottnak tekinteni azzal, hogy az adott tisztségviselő megválasztásához legalább a jelenlévő többségének szavazata szükséges. Amennyiben a jelöltek közül egyik személy sem kapta meg a többség támogatását, a legtöbb szavazatot elnyerő jelöl megválasztásáról újabb szavazással kell dönteni.

2.2. Az elnökségi tagokra vonatkozó szabályok

Elnökségi tagságra kizárólag olyan magánszemély tag jelölhető, akinek nem áll fenn az Egyesület irányában semminemű tartozása.

Valamennyi elnökségi tag köteles az elnökségi üléseknek, illetve azon bizottságok üléseinek, amelyeknek tagja, legalább hatvan százalékán (60 %) részt venni.

Az elnöki tisztségre az jelentkezhet, aki legalább egy évig elnökségi tagsági tisztséget töltött be, kivéve, ha az alelnöknek kell az elnöki tisztséget ellátnia.

Az elnök, alelnök, titkár és elnökségi tag ezen tisztségükben újraválaszthatók.

2.3. Időtartam

Valamennyi elnökségi tag megbízatása 4 éves időtartamra szól, annak a közgyűlésnek a napjától kezdődően, amelyen megválasztották.

2.4. Megüresedés

Bármely elnökségi tag az elnöknek címzett írásbeli nyilatkozattal lemondhat tisztségéről. Ha a nyilatkozatból más nem tűnik ki, a lemondás a nyilatkozat címzett által történő kézhezvételétől válik hatályossá. A lemondás érvényességéhez nem szükséges, hogy azt az elnökség elfogadja. Az elnökségi tag tisztségének megüresedése esetén, a tisztség betöltésére az elnökség köteles a közgyűlést a lehető legrövidebb időn belül összehívni. Az elnöki tisztség megüresedése esetén az elnök feladatait az új elnök megválasztásáig az alelnök látja el.

2.5. Ülések, meghívók

Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként egyszer ülésezik. Az elnökség üléseit az Egyesület elnöke, alelnöke vagy az elnökség bármely két (2) tagja hívhatja össze, az általuk meghatározott időpontra és elsődlegesen az Egyesület székhelyére.

Az elnökségi ülést az elnök legalább 7 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökség időről időre intézkedhet rendszeres elnökségi ülések megtartásáról oly módon, hogy határozatában előre kitűzi azok időpontját és helyszínét, valamint ezen határozatában rendelkezik arról is, hogy szükséges-e meghívó küldése vagy sem.

2.6. Határozatképesség

Az elnökségi ülés határozatképes, ha az elnökség tagjainak ötven százaléka + 1 fő (50 %+ 1 fő) jelen van. A határozatképes elnökség gyakorolhatja az elnökség minden jogkörét.

2.7. Határozathozatal

Az elnökség az ülésen felmerülő kérdésekben a jelenlévők egyszerű többségének szavazatával dönt. Az elnökség tagjai nyílt szavazással döntenek. Szavazategyenlőség esetén az adott kérdést elvetettnek kell tekinteni. Az elnökség döntéseiről az Egyesület tagjai az egyes elnökségi üléseket követő 3 napon belül e-mailben kapnak értesítést, továbbá az elnökség döntéseit azok meghozatalától számított 8 napon belül az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

2.8. Hatáskör és feladatok

Az elnökség gondoskodik az Egyesület céljainak megvalósításáról, dönt az Egyesület vagyonának ezen célokkal összehangolt, megfelelő felhasználásáról, gondoskodik továbbá a célok eléréséhez szükséges személyi és anyagi feltételek meglétéről és ellátja a szükséges irányítási feladatokat. Az elnökség feladata a képzési standardok kialakítása, felállítása és szakmai színvonalának biztosítása a képzés szerkezetének, lefolyásának meghatározása, a kiképzők felvétele. Az elnökség tanulmányi ügyekben a tanulmányi bizottság javaslata alapján szankcionálási joggal bír. Az elnökség jogköre a kiképzővé válás feltételeinek meghatározása, módosítása. Az elnökség határoz az Egyesület központi oktatási szerkezetéről, az oktatási csoportok fajtájáról és indulásáról. A kiképzők javaslatot tehetnek az elnökségnek egyéb oktatásokra, melyek jóváhagyásáról az elnökség dönt. Az Egyesület a központilag indított képzési csoportok működéséért szakmai garanciát vállal, látogatási bizonyítványt ad. A módszerspecifikus képzések minden feltételének sikeres teljesítése esetén az Egyesület dísz-oklevelet ad.

2.9. Díjazás

Az Elnökség tagjai a közgyűlés határozata alapján díjazásban részesülhetnek, melyen túlmenően az Egyesület nevében végzett tevékenységükkel összefüggésben felmerült igazolt költségeiket az Egyesület - az Elnökség határozata alapján - megtérítheti.

3. §
BIZOTTSÁGOK

3.1. A bizottságok létrehozása

Az elnökség olyan állandó és eseti (ad-hoc) bizottságokat hozhat létre, amilyeneket szükségesnek ítél. Az állandó bizottságok elnökét a közgyűlés választja meg.

3.2. A bizottságok elnökség általi ellenőrzése

Az Egyesület elnöksége a bizottságok működését bármikor megvizsgálhatja és tevékenységükről bármikor jelentést kérhet.

3.3. Ülések

A bizottságok üléseinek időpontját és helyszínét a bizottságok esetenként maguk határozzák meg. A bizottsági üléseket az Egyesület elnöke, a bizottság elnöke vagy bármely két tagja hívhatja össze.

3.4. Díjazás

A bizottság tagjai díjazásban nem részesülnek, az Egyesület nevében végzett tevékenységükkel összefüggésben felmerült igazolt költségeiket azonban az Egyesület - az elnökség határozata alapján - megtérítheti.

3.5. Állandó bizottságok:

Tanulmányi Bizottság

Etikai Bizottság

3.5.1. Tanulmányi Bizottság

A Tanulmányi Bizottság 3 tagból áll: egy elnökből és két tanulmányi bizottsági tagból. A Tanulmányi Bizottság elnökét a közgyűlés választja. A tanulmányi bizottság adminisztratív feladatokat lát el. Feladata a képzés folyamatában résztvevők képzettségi fokának megállapítása és ennek igazolása, továbbá a külföldi képzések és az Egyesületen kívüli hazai képzések Egyesület által elfogadott fokozatának megállapítása, a képzésben résztvevők adatainak, valamint a jelenléti ívek, vizsgadolgozatok, esetismertetések nyilvántartása, az oklevelek kiadása és regisztrálása. A bizottság évente jelentést készít a lezajlott képzésekről, a résztvevők számáról, a visszajelzésekről. A tanulmányi bizottság feladata továbbá a minőségbiztosítás, az ezzel kapcsolatos feladatok, pl. visszajelző ívek készítése, nyilvántartása, megőrzése. A tanulmányi bizottság tanulmányi ügyekben szankcionálási joggal nem bír, de az elnökségnek erre javaslatot tehet.

3.5.2. Etikai Bizottság

Az Etikai Bizottság 3 tagból áll: egy elnökből és két etikai bizottsági tagból. Az Etikai Bizottság elnökét a közgyűlés választja meg. Feladata, hogy szakmai-etikai ellenőrzést gyakoroljon az Egyesület tagjainak tevékenysége felett. A benyújtott etikai panaszokat elbírálja, illetve saját hatáskörében etikai vizsgálatot indít, vitás esetekben az egyesület etikai képviselőjeként állást foglal, etikai vétség esetén az elnökségnek szankcionálási javaslatot tesz (kizárás az egyesületből, kizárás a kiképzők köréből, kizárás a képzésekből, stb.).

4. §
OKTATÁS

Az Egyesület keretében tervezett kiképző, terápiás, illetve egyéb csoportok csak előzetes bejelentéssel, elnökségi jóváhagyással működhetnek. Az Egyesület ezeknek a csoportoknak a működéséért szakmai garanciát vállal, látogatási bizonyítványt ad.

Az elnökség az alábbi címeket adományozhatja:

Sajátélmény kiképző cím
Integratív pszichoterapeuta kiképző cím
Szupervízor cím

Sajátélmény kiképző cím követelményei
- pszichoterapeuta szakvizsga
- integratív pszichoterapeuta vagy, módszerspecifikus integratív terapeuta cím megléte
- 5 év folyamatos integratív pszichoterápiás igazolt gyakorlat
- 100 óra igazolt folyamatos csoportos módszerspecifikus szupervízió IPE szupervízornál, a képzésben kötelezőn felül

Integratív pszichoterapeuta kiképző cím követelményei
- sajátélmény kiképző cím
- a pszichoterapeuta szakvizsgát követő 5 év szakmai gyakorlat
- 150 óra bármilyen igazolt csoportvezetői jártasság
- 400 óra módszerspecifikus képzésben eltöltött tanuló vezetői gyakorlat
- 2 év bármilyen igazolt oktatási tapasztalat
- 3 bármilyen cikk vagy előadás hazai vagy nemzetközi szakmai folyóiratban, rendezvényen
- 2 kiképző javaslata a cím elnyerésére

Szupervízor cím követelményei
- kiképző terapeuta cím
- 100 óra csoportos IPE módszerspecifikus szupervízión eltöltött tanuló szupervízori gyakorlat
- 2 cikk vagy előadás hazai vagy nemzetközi szakmai folyóiratban, rendezvényen
- 2 szupervízor javaslata, (akiknél a cím elnyeréséhez szükséges gyakorlat végzése történt)

A kiképzővé válás feltételeinek meghatározása az elnökség jogköre. A feltételeknek megfeleltek írásban kérelmezhetik az Elnökségtől a sajátélmény kiképző, Integratív pszichoterapeuta kiképző, vagy szupervízor cím megítélését. A követelményeknek való megfelelés nem vonja maga után automatikusan a cím adományozását. Az Elnökség a követelményeknek való megfelelés és az Egyesület érdekeinek együttes mérlegelése alapján jogosult a kiképzői címek adományozására. A kiképzői címek határozatlan időre szólnak. Az adományozott címet az Elnökség saját hatáskörében, illetve az etikai vagy a tanulmányi bizottság javaslatára visszavonhatja.

A Integratív pszichoterapeuta kiképző címmel rendelkező indíthat önálló integratív pszichoterapeuta/terapeuta képzést, ha azt a Tanulmányi Bizottság elnöke előterjesztésére az IPE Elnöksége hagyja jóvá.
A szupervízori kinevezést a Tanulmányi Bizottság elnöke előterjesztésére az IPE Elnöksége hagyja jóvá.
A minőség biztosítása érdekében képzések kizárólag az egyesület központi irányításával zajlanak.

4.1 Sajátélmény kiképző

A sajátélmény kiképző 20 óra saját élményt igazolhatja. A sajátélmény kiképzői cím határozatlan időre szól.

4.2 Integratív pszichoterapeuta kiképző

A Integratív pszichoterapeuta kiképző oktatóként részt vehet az Egyesület módszerspecifikus és továbbképzéseiben. A Integratív pszichoterapeuta kiképző cím nem jogosít önálló módszerspecifikus vagy továbbképzés indítására. A Integratív pszichoterapeuta kiképző cím nem évül el, kivéve, ha birtokosa legalább 5 éven át nem vett részt az Egyesület képzéseiben.

4.3 Szupervízor

A szupervízor jogosult az Elnökséggel egyetértésben szupervíziós csoportot vezetni, illetve egyéni szupervíziót biztosítani. A szupervízor cím nem évül el, kivéve, ha birtokosa elveszíti Integratív pszichoterapeuta kiképző címét. Szupervízor csak olyan személy lehet, aki egyben az Egyesület által adományozott Integratív pszichoterapeuta kiképző cím birtokosa is.

 

5. §
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

ALÁÍRÁSI JOGOSULTSÁG

5.1. Képviselet

Az Egyesületet harmadik személyek és a hatóságok előtt az elnök, az alelnök vagy a titkár önállóan képviseli. Az elnök, az alelnök és a titkár képviseleti joga önálló és teljes körű. Az elnök távollétében az Egyesület képviseletére az alelnök, az ő távollétében a titkár, az ő távollétében pedig bármely más - az elnökség határozata által kijelölt - elnökségi tag jogosult minden olyan rendezvényen és olyan tisztség betöltése során, amelyre az Egyesület meghívást kap, amelyen az Egyesületnek meg kell jelennie, vagy amelyen meg kíván jelenni.

5.2. Aláírás

Az elnök, az alelnök, és a titkár önállóan jogosult az Egyesület nevében aláírni.

6. §
MÓDOSÍTÁSOK

6.1. Kiegészítés, módosítás

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatnak vagy bármely részének módosítására, kiegészítésére, illetve visszavonására az Egyesület közgyűlésén jelenlévő és szavazati joggal rendelkező tagjainak 2/3-os többségű határozata alapján kerülhet sor, feltéve, hogy a közgyűlési meghívóban, az erre vonatkozó napirendi pont feltüntetésre került és hogy ezen közgyűlési meghívóval együtt a tagok megismerhették a módosítani, kiegészíteni, illetve visszavonni javasolt szövegrészeket is.

Budapest, 2021. május 27.