AZ INTEGRATÍV PSZICHOTERÁPIÁS EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

a 2023. május 30-i változásokkal egységes szerkezetben

 

 

Az Integratív Pszichoterápiás Egyesület közgyűlése 2023. május 30. napján az Egyesület alapszabályának IV. pontját módosította (a változások dőlt betűvel szerepelnek)

 

 

I.

Az egyesület adatai

 

1. Az egyesület neve: Integratív Pszichoterápiás Egyesület

 

2. Az egyesület rövidített elnevezése: IPE

 

3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Association for Integrative Psychotherapy

 

4. Az egyesület székhelye: 1111 Budapest, Lágymányosi utca 12 I./3.

 

5. Az egyesület honlapjának címe: www.integrativ.hu

 

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

 

1. Az egyesület célja:

 

Az egyesület szakmai szervezet. Az egyesület célja a pszichoterápia integrációját szolgáló kezdeményezések felkarolása és koordinálása; szemléletformáló és módszertani kiadványok készítése és terjesztése, az irányzat megismerését és elterjedését segítő szakmai fórumok és találkozások, valamint többszintű oktatási program szervezése.

 

Az egyesület célja, hogy olyan szakembereket tömörítsen és képezzen, akik többféle pszichoterápiás módszer elméletét és gyakorlatát integrálva képesek a leghatékonyabb pszichoterápiás intervenció, e hatékonyságot legjobban szolgáló pszichoterápiás kommunikációs stílus és pszichoterápiás közeg, tudatossági szint és fogékonyság megteremtésére. Az ilyen típusú pszichoterápia elméleti keretéül az integratív multimodális tanulási elmélet szolgál, melyben az integrativitás azt jelenti, hogy a szemlélet megkísérli a dinamikus, szimbolikus és viselkedési folyamatok, valamint a módosult tudatállapot lehetőségeinek egyenrangú – az adott tünetek és az egyén sajátosságai szerint alakuló – kezelését. Az integratív multimodális tanulási elméletben a multimodalitás arra vonatkozik, hogy a terápiás beavatkozások minél szélesebb körét tudjuk felhasználni.

Az egyesület célja az integratív pszichoterápia hazai megismertetése, adaptálása, művelése, fejlesztése, kutatása, alkalmazásában működő szakemberek tömörítése, érdekeinek védelme, szakmai igényeinek képviselete, alap- és továbbképzése, a módszer szakmai hitelének védelme, rangjának képviselése, mind a társszakmák, mind a széles közvélemény előtt. Az egyesület a Magyar Pszichoterápiás Tanács etikai kódexét és az Európai Pszichoterápiás Egyesület (European Association for Psychotherapy) etikai kódexét saját etikai kódexének ismeri el.

2. Az egyesület tevékenysége:

 

- oktatási tevékenységet folytat;

 

- Az egyesület tagjai részére Integratív terapeuta, Módszerspecifikus Integratív terapeuta, Integratív gyermekterapeuta és Módszerspecifikus integratív gyermekpszichoterapeuta képzést biztosít a Képzési Rendben foglaltak szerint. A képzéseken az egyesület rendes tagja vehet rész. z egyesület célja az integratív pszichoterápia alkalmazására jogosító képzés folytatása a mindenkori Képzési Rendben foglaltak szerint, az egyesület rendes tagjai részére. Az egyesület célja a Magyarországon működő integratív pszichoterápia módszerével, képzésével foglalkozó személyek integrálása és összefogása. Az egyesület keretén belül képzési tevékenységet Magyarországon az folytathat és kiképző az lehet, aki vállalja, hogy integratív pszichoterápiát, és a Képzési Rendben meghatározott valamennyi integratív pszichoterápián alapuló módszerrel kapcsolatos, végzettséget nyújtó képzést kizárólag az egyesület keretén belül folytat. Ez alól kivételt képez, ha az egyesület Elnöksége és a Tanulmányi Bizottság az egyesületen kívül végzett képzési tevékenységhez előzetesen hozzájárul, mert az az egyesület céljaival összeegyeztethető.

 

- nemzetközi tevékenységet folytat;

 

- kapcsolatot létesít mindazon állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, amelyek elősegítik a célok megvalósítását;

 

- az egyesület működéséhez szükséges tárgyi és anyagi feltételeket biztosítja;

 

- a tagokat érintő szakmai kérdésekben véleményt nyilvánít, illetve védi tagjai érdekeit;

 

- biztosítja az integratív pszichoterápiával foglalkozó szakemberek kiképzését, illetve továbbképzését, valamint megfogalmazza ezen szakemberektől elvárt szakmai követelményeket;

 

- figyelemmel kíséri a dinamikus, szimbolikus és viselkedéses pszichoterápiás módszerekkel kapcsolatos hazai és külföldi eredményeket;

 

- hazai és nemzetközi szakmai tudományos fórumokon képviselteti magát és önálló rendezvényeket szervez;

 

- ösztönzi az integratív pszichoterápiás tevékenységgel kapcsolatos kutatásokat, szakmai megbeszéléseket, publikációkat és elősegíti az ilyen irányú szakközlemények megjelenését és terjesztését;

 

- az integratív pszichoterápia alkalmazásához kapcsolódó más szakmákkal és tudományágakkal együttműködést alakít ki, illetve ösztönöz;

 

- ápolja a szakmai kapcsolatokat;

 

- az egyesület szorgalmazza és elősegíti, hogy tagjai külföldi továbbképzéseken vegyenek részt és tagjai külföldi kollégákat fogadjanak.

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

1.    Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

 

IV.

A vagyoni hozzájárulás

 

1.    Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. Az éves tagdíj mértékéről a közgyűlés dönt azzal, hogy az éves tagdíj mértéke legalább 10.000,- Ft. A tagdíj összegét legkésőbb minden év február 15. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

 

2.    Az egyesületbe újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében teljes összegű éves tagdíjat köteles fizetni, függetlenül attól, hogy az év mely szakában lép be az Egyesületbe, a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 15. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

 

V.

A tagság

 

1. Rendes tag

 

1.1. Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, aki pszichológus MA, MSc végzettséggel, vagy osztatlan pszichológus képzésben szerzett oklevéllel rendelkezik, aki orvos vagy fogorvos diplomával rendelkezik, vagy aki külföldön szerzett és Magyarországon honosított orvos, fogorvos vagy pszichológus diplomával rendelkezik, ha az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

 

1.2. A jelen alapszabályban mindazon rendelkezésnél, ahol „tag” kifejezés szerepel, az egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli/pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezéseknél a tiszteletbeli/pártoló tag megjelölés pontosan meghatározásra kerül.

 

2. Pártoló tag

2.1. Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akik a rendes tagsági követelményeknek nem felelnek meg, azonban az integratív pszichoterápiás elmélettel és gyakorlattal kapcsolatban érdeklődést mutatnak, az egyesület célkitűzésivel egyetértenek, az Egyesület munkájában részt kívánnak venni, a közgyűlés által meghatározott mértékű vagyoni hozzájárulást fizetnek, illetve az Egyesület céljait anyagi juttatással vagy más módon jelentősen támogatják. A pártoló tag jogosult egyesület közgyűlésén részt venni, azonban szavazati joggal nem rendelkezik, és az egyesület tisztségviselőjének meg nem választható.

 

3. Tiszteletbeli tag

3.1. Az egyesület tagjai tiszteletbeli tagnak választják azon személyeket, jogi személyeket és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket, akik az egyesület munkájában nem kívánnak részt venni, de annak céljait anyagi juttatással vagy más módon jelentősen támogatják vagy az egyesület tevékenységével összefüggő területen kimagasló szakmai tevékenységet fejtenek ki. A tiszteletbeli tagok tagdíj fizetésére nem kötelesek. A tiszteletbeli tag jogosult egyesület közgyűlésén részt venni, azonban szavazati joggal nem rendelkezik, és az egyesület tisztségviselőjének meg nem választható.

 

 

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

 

1.    Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

 

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

 

1.    A tagsági jogviszony megszűnik:

·       a tag kilépésével.

·       a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

·       a tag kizárásával.

 

2.    A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

 

3.    Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

 

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

 

VIII.

A tagok jogai

 

1.    Az egyesület tagja jogosult:

·       az egyesület tevékenységében részt venni

·       az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

·       a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

·       az egyesület irataiba betekintetni

·       arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

 

2.    A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

 

 

IX.

A tagok kötelezettségei

 

1.    Az egyesület tagja:

·       nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

·       köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

·       köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

·       köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

 

X.

Az egyesület szervei

 

1.    Az egyesület szervei:

a) Közgyűlés

b) Elnökség

 

A Közgyűlés

 

2.    A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

 

3.    A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) elfogadása, módosítása;

j) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

4.    A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

 

5.    A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére, illetve a taglétszámra tekintettel megfelelő befogadó képességű, a székhellyel azonos településen lévő helyre hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

6.    A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

7.    A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

 

8.    Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

9.    Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

10. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

11. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét.

 

12. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

13. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

14. A közgyűlés határozatát – az alapszabály, az SZMSZ vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

15. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

 

Elnökség

 

16. Az elnökség az egyesület 6 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Elnökségi tagnak az egyesület rendes tagjai választhatók.

 

17. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 4 év határozott időtartamra oly módon, hogy a közgyűlés először megválaszt egy személyt elnöknek, majd 1 alelnököt, ezt követően 1 titkárt, legvégül 3 elnökségi tagot.

 

18. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a)    a megbízás időtartamának lejártával;

b)    visszahívással;

c)    lemondással;

d)    a vezető tisztségviselő halálával;

e)    a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f)     a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

19. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

 

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

20. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök, az alelnök és a titkár látja el. A képviseleti joguk gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti joguk gyakorlásának módja: önálló.

 

21. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a)    az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b)    a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c)    az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d)    az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e)    a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f)     az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g)    részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h)    a tagság nyilvántartása;

i)     az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j)     az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k)    az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l)     a tag felvételéről való döntés.

m)   döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

22. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 7 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

23.  Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

24. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az adott kérdést elvetettnek kell tekinteni. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.

 

25. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

26. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

27. Az elnökség tagjai a közgyűlés határozata alapján díjazásban részesülhetnek, melyen túlmenően az egyesület nevében végzett tevékenységükkel összefüggésben felmerült igazolt költségeiket az egyesület - az Elnökség határozata alapján – megtérítheti.

 

28. Az Elnökség egyes feladatok ellátására a tagok közül állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre, illetve azzal külső személyeket megbízhat, illetve alkalmazhat. A megbízottak, alkalmazottak díjazását az Elnökség az éves költségvetés keretei között jogosult megállapítani.