Képzési rend

Érvényes: 2021-10-01

A Képzési Rend szabályai összhangban vannak az egészségügyre, oktatásra, felnőttképzésre vonatkozó jelenlegi magyar törvényi szabályozással, valamint a Pszichoterapeuták Etikai Kódexével, a Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexével és az Integratív Pszichoterápiás Egyesület Etikai Kódexével.


I. Bevezető

Az integratív pszichoterápia elméleti és módszertani háttere

Az integratív pszichoterápia olyan páciensek terápiája során használt pszichoterápiás módszer, amely a terápiás kommunikációt a módosult tudatállapot hasznosításával, és egy adott terápiás feladatra alkalmazható számos pszichoterápiás módszer felhasználásával kívánja megvalósítani. A módszer lényege az integratív szemlélet, mely elsősorban módszertani, technikai, másodsorban elméleti síkon nyilvánul meg. A technikai síkon ez egy adott mentális és/vagy viselkedéses problémára, illetve pszichoterápiás célkitűzésre, feladatra alkalmazható több, a nemzetközi és hazai irodalomban is hatékonynak ítélt módszer ötvözését jelenti, függetlenül azok elméleti hátterének különbözőségétől.

Az integratív pszichoterapeuta több pszichoterápiás módszer elméletét és gyakorlatát integrálva képes a hatékony pszichoterápiás intervenció, e hatékonyságot legjobban szolgáló pszichoterápiás kommunikációs stílus és pszichoterápiás közeg, tudatossági szint és fogékonyság megteremtésére. Az ilyen típusú pszichoterápia elméleti keretéül az integratív multimodális tanulási elmélet szolgál, melyben az integrativitás azt jelenti, hogy a szemlélet megkísérli a dinamikus, szimbolikus és viselkedési folyamatok, valamint a módosult tudatállapot lehetőségeinek egyenrangú – az adott tünetek és az egyén sajátosságai szerint alakuló – alkalmazását. Az integratív multimodális tanulási elméletben a multimodalitás arra vonatkozik, hogy a terápiás beavatkozások minél szélesebb körét tudjuk felhasználni harmonikusan és eredményesen.

Emberkép: Ugyanakkor az integratív pszichoterápia feltételez egy minden terápiás elméletben közös, általános emberképet, az egyén belső folyamatainak egy általánosan elfogadott szemléletét. Az integratív szemlélet alapelve szerint az ember belső folyamatainak leírását célul kitűző különböző elméletek, iskolák, egyetlen, közös tartalmat írnak le különféle absztrakciós szinteket képviselő személyiségmodellek keretében, ezen modellek terminológiáját használva, ezért kitűzött célja és eszköze a hasonlóságok keresése, a szakkifejezések egymás nyelvére történő lefordítása, az egyes betegek problémáinak konceptualizálására leginkább alkalmas modellek alkalmazása és integrálása.

Integratív pszichoterápia a Katathym Imaginatív Pszichoterápiára (KIP), az ego-state terápiára, a hipnoanalízisre, az NLP és hipnobehaviorális módszerekre épít. Módszerspecifikus szinten a képzés a fentieken túl ráképzésként a kognitív viselkedésterápia és az asszertív kommunikáció modul elemeivel egészül ki.

Tudatállapotok: Az Integratív Pszichoterápiás Egyesület emberképében és pszichoterápiás gyakorlatában fontos szerepet kap a tudatállapotok és módosult tudatállapotok pszichoterápiás felhasználása.
A pszichiáter szakvizsgával vagy klinikai szakpszichológus szakvizsgával nem rendelkezők számára az integratív terapeuta cím megszerzéséhez szükséges az egyesület által szervezett „Személyiséglélektan és pszichopatológia” előkészítő szeminárium elvégzése (külön díjazás fejében), vagy egyetemi pszichoterapeuta képzés propedeutikai képzése.

Élmény feldolgozás: Fontosnak tartjuk a módosult tudat állapotban átélt élmény átdolgozását és összekapcsolását a mindennapi realitással és a személyiség aktuális működésével, melynek során kiemelten fontos a beteg belátókészségének és terhelhetőségének figyelembevétele. Ebben a kiemelten fontos törekvésünkben a kognitív - viselkedés terápiás elemeket és az asszertív kommunikációt is használjuk.


II. Általános szabályok

1. Az Integratív Pszichoterápiás Egyesület (továbbiakban IPE) Integratív terapeutákat és Integratív pszichoterapeutákat képez.

2. A képzésbe lépés speciális feltételei:
a. Minimum orvos, fogorvos, okleveles pszichológus diploma, valamint
b. 250 óra saját élményű önismeret (vagy annak folyamata), amelyet kiképző vezetett, egyesület által igazolva, akkreditált képzőhelytől.
c. Továbbá olyan gyakorlati munka, ahol kliensekkel dolgozik a jelentkező, a saját kompetenciahatárainak megfelelően.
d. A pszichiáter szakvizsgával vagy klinikai szakpszichológus szakvizsgával nem rendelkezők számára az integratív terapeuta cím megszerzéséhez az egyesület által szervezett előkészítő szeminárium „Személyiséglélektan és pszichopatológia” előkészítő szeminárium elvégzése szükséges (külön díjazás fejében).

3. A képzésbe lépéskor a képzésbe lépő személy Tanulmányi Előrehaladási Ív (1.számú melléklet) nevű nyomtatványt kap, melyen a képzési részegységeket dokumentálni szükséges.

4. Az IPE írásbeli képzési szolgáltatási szerződést köt a kiképzővel, mely tartalmazza a kiképző jogait és kötelességeit, a minőségbiztosítás követelményeit.

5. Az IPE írásbeli és felnőttképzési szerződést köt a képzésbe lépővel. A felnőttképzési szerződés tartalmazza a képzési egység célját, módszereit, helyét, idejét, díját (mely tartalmazza az óradíjakat, a vizsgadíjat, adminisztrációs és nyilvántartási költségeket, az írásos tananyagok árát), a hiányzás elfogadható mértékét.

6. A képzésbe lépő, a képzési célnak megfelelő feltételek figyelembevételével szabadon választja meg a kiképzőt, akinél adott modulban tanulni szeretne.

7. Egy képzési óra időtartama 45 perc.

8. A képzésből való elfogadható hiányzás maximuma – a képzési előfeltételi és képzési szakaszokban külön-külön – az óraszám 10%-a, függetlenül a hiányzás indokától.

9. A képzés lépés feltétele az IPE tagságába való belépés, melyről a belépési kérelem nyomtatvány Egyesülethez történő eljuttatása után az Elnökség dönt. A tagság a tagdíj befizetésének beérkezésétől kezdődik.

10. A képzés többszintű – A képzésben lévők eredeti végzettségüknek megfelelően „Integratív pszichoterapeuta”, illetve „Integratív terapeuta” képzettséget szerezhetnek az alábbiak szerint:

• Integratív terapeuta

Integratív terapeuta végzettséget szereznek azok az orvosok, fogorvosok, okleveles pszichológusok, klinikai és mentálhigiéniai és egyéb szakvizsgával rendelkező pszichológusok, akik az integratív terápiás képzést elvégezték, de nem járnak pszichoterapeuta szakképzésbe, illetve nem rendelkeznek pszichoterapeuta szakvizsgával. Ők a megszerzett tudásukat kizárólag a saját szakmájuk kompetenciahatárain belül, nem pszichoterápiás céllal alkalmazhatják.
Felhívjuk az integratív terápiás képzéseink résztvevőinek, illetve a jövőben jelentkezni vágyóknak a figyelmét a vonatkozó jogszabályokra, miszerint a képzésben megszerezhető címekkel járó tevékenységet az aktuálisan érvényes jogszabályok szabályozzák:
Pszichoterápiát, és így integratív pszichoterápiát - egészségügyi szolgáltatás keretén belül - csak a módszerben képzett, pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező folytathat.

• Integratív Pszichoterapeuta

Integratív Pszichoterapeuta végzettséget szerez az, aki klinikai szakpszichológus és/vagy szakorvosi képzettsége után a pszichoterapeuta szakvizsgát megszerezte, így a tanultakat önálló pszichoterapeutaként használhatja, engedélyének megfelelően.

III. A képzés menete


Az Integratív Pszichoterapeuta/Terapeuta képzés összesen 120 óra gyakorlatorientált elméleti képzésből, 60 óra csoportos/ vagy 20 óra egyéni szupervízióból, és 20 óra egyéni sajátélményből áll. (Továbbá egyesület által kiállított 250 óra önismeret igazolása kötelező!)


III/1. Elméleti modul

A 120 órás elméleti modul 40 óra csoportos sajátélményből, 20 óra elméleti szemináriumból, és 60 óra módszerdemonstrációból áll, mely videóbemutatással és/vagy egyéni jelentkezők segítségével történő élő demonstrációval történik.

A 120 órás elméleti modul tartalma, részletes tematikája

Integratív pszichoterápiás alapok
A módosult tudatállapot, a hipnobehaviorális eljárások
A neurolingvisztikus pszichoterápia (NLPT)
Ego-state és hipnoanalitikus technikák
Katathym képélmény (KIP)
Integratív módszerkombinációk
Összesen 120 óra

 

A tanulást a résztvevők rendelkezésére bocsátott írásos tananyag, esetleírások, valamint video (integratív hipnoterápiás felvétel), csoportos imagináció és alkalmi bemutatás segíti.

Az elméleti modul kimeneti követelményei: a 120 óra elméleti képzés folyamán a képzésben levőknek 2 rövid írásbeli beszámolót kell írniuk, és egy részletesebb dolgozatot, melyben a tanultak gyakorlati alkalmazásáról számolnak be.

III/2. Szupervízió modul

A 60 órás csoportos vagy 20 óra egyéni szupervízió tartalmi és technikai feltételei:
A kötelező 60 órás csoportos szupervízió lehetőség szerint zárt csoportban történik, és lehetőleg 5 óránál nem hosszabb egy-egy csoportos alkalom. Eleinte nagyobb hangsúlyt kap a technikai, diagnosztikus problémák, a pszichoterápiás keretek átbeszélése, de a szupervízió második felében egyre több önismereti elem (nem kritika) megjelenése elvárt a szupervíziós munkában. A vezető segíti a szupervíziós folyamatban a szakvizsga szintű záródolgozat megírását is.
A dolgozat szupervízor általi elfogadása után tekinthető befejezettnek a 60 órás csoportos szupervízió. Amíg a jelölt dolgozatát a szupervízor nem fogadja el, a 60 óra csoportos vagy 20 óra egyéni szupervízió nem teljesített.
A szupervízor meghosszabbíthatja a 60 órás vagy 20 órás szupervíziót, ha ennek szükségét látja, és ezt a képzésben levővel személyesen megbeszéli. A jelöltnek legalább 3 pszichoterápiás esetet kell elfogadhatóan bemutatnia a szupervízió folyamatában. A szupervízornak visszajelzést kell adnia az esetismertetésekről minden alkalommal, és kikérni erről a csoporttagok véleményét is. A szupervízor figyelemmel kíséri a terápiás esetek folyamatát, és az integratív terápiás szemlélet erősítését.
A csoportos szupervízió óradíja a szupervízor mindenkori pszichoterápiás óradíjának kétszerese, mely a csoporttagok között egymással egyenlő arányban oszlik el. Az egyéni szupervízió óradíja a szupervízor mindenkori pszichoterápiás óradíja.
Az IPE szupervízorai felelősek a modul lebonyolításáért, külön szerződés alapján szervezik és bonyolítják azt.

III/3. Sajátélmény modul (20 óra)

A 20 óra sajátélmény tartalmi és technikai feltételei: A sajátélményt pszichoterápiás keretek közt kell végezni. Minden óra a terápiás órát mintázza. Fontos, hogy a tanult módszerek (KIP, hipnoanalízis, ego-state, NLP, hipnobehaviorális kezelés, kognitív vezetés) személyes átélésre, és a megélt élmények terápiás feldolgozásra kerüljenek. Fontos a pszichoterápiás szerződés, a pszichoterápiás keretek szigorú betartása és megbeszélése. A 20 óra végén a sajátélmény oktató visszajelzést ad a képzésben levő 20 órás terápiás munkájáról, és ha szükséges javaslatot tesz a még átdolgozásra váró önismereti feladatokról.
Az óradíj: legalább a kiképző terapeuta pszichoterápiás óradíja.
Az IPE sajátélmény oktatói felelősek a modul lebonyolításáért, külön szerződés alapján szervezik és bonyolítják azt.

III/4. A vizsgára bocsátás feltételei

Mind a Módszerspecifikus Integratív pszichoterapeuta, mind az Integratív terapeuta címet szerzők a képzés végén záróvizsgát tesznek, melynek módja a záródolgozat beadása. A záródolgozat kidolgozásában és terjedelmében hasonló a pszichoterápiás szakvizsga dolgozatához. A követelmények részletes ismertetését jelen képzési rend 2.számú melléklete tartalmazza. A záródolgozatot a jelölt szupervízora és egy független bíráló (aki az IPE kiképzője) értékeli.

A záróvizsgára bocsátáshoz szükséges, hogy a hallgató a képzés összes feltételének eleget tegyen az elméleti modul utolsó napjától számított 5 éven belül. Ezt a Tanulmányi Előrehaladási Ív Tanulmányi Bizottsághoz történő eljuttatásával igazolja.
Ezek a következők:

1. 250 óra igazolt egyéni vagy csoportos önismeret a Pszichoterápiás Tanács által elfogadott képzőhelytől. (A képzőhelyek listáját a 3. számú melléklet tartalmazza.) Egyesületünk javasolja, hogy az önismereti folyamat részben vagy egészben csoportos módszer legyen. A kiképző által nyújtott tanúsítvány önmagában nem elegendő! Az adott módszerspecifikus egyesülethez kérjük azt benyújtani, és az adott egyesület tanulmányi bizottsága, vagy központi titkársága által kiállított hivatalos igazolást tudjuk elfogadni.

2. Pszichiátriai vagy klinikai szakpszichológus szakvizsgával nem rendelkezők számára szükséges a Személyiséglélektan és pszichopatológia kurzus elvégzése és sikeres vizsga tétele, vagy bármely egyetemi pszichoterapeuta képzés propedeutika fázisának igazolt teljesítése.

3. A Tanulmányi Előrehaladási Ívén a 120 órás elméleti képzés elvégzése és az előírt feladatok teljesítése után a hallgató a tanfolyami kiképzőtől igazolást kap. Ugyanezen az előrehaladási íven igazolja a szupervízor és a sajátélményt végző kiképző a 60 óra csoportos (vagy 20 óra egyéni) szupervízió és követelményeinek, valamint a 20 óra sajátélmény teljesítését. A hallgató feladata, hogy az igazolást a megfelelő személyekkel kitöltesse, majd a záródolgozat leadásakor többi iratával az Egyesület titkársághoz eljuttassa. Ez a Tanulmányi Előrehaladási Ív a szupervízió, illetve a sajátélmény külső szervezet számára történő igazolására nem alkalmas, csak egyesületi belső használatra való! Akinek külső szervezet felé kell igazolnia elvégzett szupervízióját vagy önismeretét, az ezt kérje külön szupervízorától, kiképzőjétől, sajátélmény oktatójától.

III/5. Vizsga

Szakvizsga szintű eset bírálata: Első bíráló mindig a szupervízor (egyéni vagy csoportos), aki véleményét írásban rögzíti, amit a jelölt megkap. A dolgozat a 2. számú mellékletben leírt feltételekkel kerüljön beadásra. A bíráló alaposan ismertesse a dolgozat hiányosságait és elvárásait (ha elsőre nem fogadta el), amiket a jelöltnek teljesíteni kell ahhoz, hogy sikeres elfogadásra kerüljön dolgozata. A cél, hogy olyan dolgozat szülessen a szupervíziós folyamat végére, amely tükrözi a terapeuta integratív szemlétét és kompetenciáinak magas fokát. Amennyiben a javítás után továbbra sem tartja elfogadásra alkalmasnak a dolgozatot a két független bíráló közül az egyik, úgy az IPE Tanulmányi Bizottsága javaslatára az Elnökség harmadik bírálót kér fel.

Szóbeli vizsga: a téli és a nyári vizsgaidőszakban egy-egy előre kijelölt napon az eset védése 3 fős eseti vizsgabizottság előtt. A vizsgabizottság tagjait a Tanulmányi Bizottság jelöli ki.

IV. A Kiképzők

A kiképzővé válás feltételeinek megfelelő pszichoterapeuta írásban kérelmezheti az elnökségtől a sajátélmény oktató, a kiképző pszichoterapeuta, vagy a szupervízor cím megítélését. A cím megszerzéséhez szükséges két integratív pszichoterapeuta kiképző ajánlása is. A követelményeknek való megfelelés nem vonja maga után automatikusan a cím adományozását, mivel az elnökség a követelményeknek való megfelelés és az IPE érdekeinek együttes mérlegelése alapján jogosult a kiképzői címek adományozására. A kiképzői címek határozatlan időre szólnak, időszakos megújításuk szükséges, az IPE TB és Elnöksége felhívása alapján (4 évente legalább 2 IPE mesterképzés elvégzésének igazolásával). A kiképzői címet az elnökség az etikai vagy a tanulmányi bizottság javaslata alapján visszavonhatja.

Az elnökség az alábbi címeket adományozhatja:

1. Sajátélmény oktató cím
2. Integratív pszichoterapeuta kiképző cím
3. Szupervízor cím

Sajátélmény oktató cím követelményei
- pszichoterapeuta szakvizsga
- integratív pszichoterapeuta vagy, módszerspecifikus integratív terapeuta cím megléte
- 5 év folyamatos integratív pszichoterápiás igazolt gyakorlat
- 100 óra igazolt folyamatos csoportos módszerspecifikus szupervízió IPE szupervízornál, a képzésben kötelezőn felül

Integratív pszichoterapeuta kiképző cím követelményei
- sajátélmény oktató cím
- a pszichoterapeuta szakvizsgát követő 5 év szakmai gyakorlat
- 150 óra bármilyen igazolt csoportvezetői jártasság
- 400 óra módszerspecifikus képzésben eltöltött tanuló vezetői gyakorlat
- 2 év bármilyen igazolt oktatási tapasztalat
- 3 bármilyen cikk vagy előadás hazai vagy nemzetközi szakmai folyóiratban, rendezvényen
- 2 kiképző javaslata a cím elnyerésére

Szupervízor cím követelményei
- kiképző terapeuta cím
- 100 óra csoportos IPE módszerspecifikus szupervízión eltöltött tanuló szupervízori gyakorlat
- 2 cikk vagy előadás hazai vagy nemzetközi szakmai folyóiratban, rendezvényen
- 2 szupervízor javaslata, (akiknél a cím elnyeréséhez szükséges gyakorlat végzése történt)

A kiképző pszichoterapeuta címmel rendelkező indíthat önálló integratív pszichoterapeuta/terapeuta képzést, ha azt a Tanulmányi Bizottság elnöke előterjesztésére az IPE Elnöksége hagyja jóvá.
A szupervízori kinevezést a Tanulmányi Bizottság elnöke előterjesztésére az IPE Elnöksége hagyja jóvá.
A minőség biztosítása érdekében képzések kizárólag az egyesület központi irányításával zajlanak.


Budapest, 2021. 09. 30.

1. számú melléklet


Tanulmányi Előrehaladási Ív

Igazolom, hogy ………………………………………………………… az Integratív Pszichoterápiás Egyesület 120 órás integratív pszichoterapeuta/integratív terapeuta  módszerspecifikus képzésének elméleti modulját teljesítette és erről sikeresen vizsgát tett.

Kelt: …………………………..

   
Kiképző neve, aláírása


Három terápiás esetleírását írásban teljesítette és szupervízió során sikeresen bemutatta. A ….. órás csoportos/egyéni1 szupervíziót teljesítette.

Kelt: …………………………..

   
Szupervízor neve, aláírása


Igazolom, hogy a 20 óra sajátélmény teljesítette.


Kelt: …………………………..

   
Sajátélmény oktató neve, aláírása



2. számú melléklet

Javaslatok a pszichoterápiás esettanulmány elkészítéséhez.

Összeállította: Dr. Daubner Béla

Tartalmi szempontok:

A pszichoterápiás esetleírásnak tartalmaznia kell az egyediben az általánosíthatót és eleget kell tenni a Bálint Mihály által megfogalmazott pszichológiai rekonstruálhatóság elvének. Ez azt jelenti, hogy az eset referálásakor a referátumot hallgatók vagy az esetet olvasók számára lehetővé kell tenni azt, hogy a referált páciens mintegy „megjelenjen előttük”, azaz az eset pszichológiailag rekonstruálhatóvá váljon a tünet kialakulása, a betegséglefolyás és a terápia ismertetett mozzanatain keresztül. Ennek az a következménye, hogy az eset bemutatása mindig egy adott pszichológiai rendszerben, mint kontextusban történik. Az eset bemutatónak jogában áll a kontextus megválasztása. Ez azt implikálja, hogy az eset olvasóinak, hallgatóinak és bírálóinak e kontextust el kell fogadniuk, és minden észrevételük csak akkor releváns, ha ezt a választott kontextus keretein belül teszik.
Elméleti bevezető
Az integratív szemlélet tükröződése a jelölt által választott elméleti keretrendszerben. Milyen elméleti szempontok vezetik a jelöltet abban a döntésében, hogy az adott esetben integratív szemléletben dolgozzon?
A kontaktus létrejötte
Hogyan jelentkezett a páciens, ki ajánlotta és miért a terapeutát? Mit tud és honnan a beteg a terapeutáról? A terapeuta fantáziája a betegről. Ha valamiért fontos, miért? Kire emlékezteti a terapeutát a beteg?  A bejelentkezés módja. Ha telefonon, a telefonhívás körülményei. a beteg hangja, stílusa, hangszíne stb. A létrejött áttételi érzések.
Az első reális kontaktus
A páciens pontos megfigyelése. Az impressziók pontos leírása, amiket a páciens a terapeutába kelt megjelenésével, kommunikációjával, manővereivel stb. (beszéd, kézfogás, alak, öltözködés, mimika, visszafogott vagy tapadó viselkedés stb.). Miért jött hozzánk? A p. a terapeutát hogyan választotta? Ki ajánlotta? Volt-e már terápiában, kinél, ott hogyan alakult? Miért nem folytatta ott? A szimptómák nagyon alapos, precíz felvétele /ha kell megszakítani az áradatot/. Mi(k) a panasz(ok)? Spontán mondja vagy a terapeuta kérdéseire? Mióta? Milyen körülmények között? Milyen variációban? Mi fokozza? Mi mulasztja el? Mikor volt először? Milyen körülmények között? Hogyan kezelték? Hogyan reagált a környezete? Milyen előnyök voltak belőle? Milyen hátrányokat okoz? Hol, kinél látott hasonlót? Mit szeretne, mit vár a terápiától?
Az első óra végén kérdezzük meg a p.-től: Hogyan érezte magát? Milyen a meglátása- tudunk-e együtt dolgozni? Milyen a benyomása a terapeutáról? (Tudom, hogy ez egy nehéz kérdés, de milyen a benyomása rólam?)
A pszichoterápiába kerülés énrészessége vagy milyen pressziók hatottak? (kínnyomás)
A terápiás feltételek pontos közlése. Terápiás kontraktus pontos leírása (három alkalom ideiglenesen és később a végleges stb.) Gondolja át még egyszer és legközelebb visszatérünk a részletekre stb.
Az első órán szerencsés megkérdezni: Eldöntötte már, hogy együtt dolgozunk? Hány óra kell hozzá maga szerint, hogy segítségemmel meggyógyuljon? Hogyan tudná elképzelni, hogy meggyógyult? Miről venné észre, hogy már meggyógyult stb... (az olyan általános válaszok, hogy jobban legyek nem válaszok, meta kérdéseket használhatunk) Mit hajlandó vállalni gyógyulása érdekébe? (pl. fóbiás betegnél napi két óra gyakorlás) stb...
A terápiás szerződés pontos leírása.
Mennyi idő kell kb.? Fizetési mód. Mikor, hogyan lehet lemondani az órát? Mikor lehet befejezni a terápiát? (bármikor befejezheti a terápiát, de a bejelentés után még 1-3-5 alkalom, hogy megbeszéljük mi is történt a terápia alatt stb.) A várható áttételes jelenségek, környezeti hatások, családi várható reakciók bejóslása stb... Önéletrajz kérése. Vázlatok, emlékeztetők írása, rajzolás, álomnapló stb..
A páciens keltette emóciók a terapeutában. A páciens áttételes ajánlásai az első beszélgetésben és a terapeuta reakciói. Viszontáttételi jelenségek. Belső értelmezés. stb... Mit gondolok a beteg igényeiről? Miben tudok neki segíteni? Kire emlékeztet? Mi jutott közben az eszembe?  Pontosan hol éreztem viszont áttételes érzést? Mit mutattam meg ebből?
Benyomások összesítése
Milyen a személyisége? Van-e alapzavara? személyiség struktúra - hy, kényszeres, sch, borderline, narcisztikus stb....Érett, éretlen. Miért veszem terápiába? Miért választottam az adott pszichoterápiás technikát vagy módszert. Miért nem mást választottam?
Ha mélypszichológiai anamnézist használtam annak leírása. Aktualitásból indulni, a többi adatot a terápia közben gyűjteni és később tudatosan összerakni a mélypszichológiai anamnézist és diagnózist.
Anamnézis:
Életfolyam, családfa, szülök helyzete a születésnél, kívánt, nem kívánt vagy másnak várt gyerek. Terhesség. Szülés. Kisgyermekkor. Hányadik gyerek. Korai emlékek. Milyennek élte meg szüleit, tágabb családját. Testvéreivel való viszony. Tágabb család. Nagyszülőkkel való kapcsolat. családi légkör, érzelmek megjelenése a kapcsolatokban, közelség - távolság, testi érintés, szexualitás a szülőknél, szülők szeretet megnyilvánulásai egymás közt, a gyerekek beleszólhattak-e a dolgokba stb...
Személyiségfejlődés fontosabb állomásai: fontos események, iskola, képzés, társaságba való beilleszkedés, szex felébredése, első partner, mikor, hogyan, milyen körülmények között, partnerek milyenek voltak, van-e közös vonásuk, hogyan zajlottak és fejeződtek be a kapcsolatok stb...
Jelen helyzet:
Mostani helyzetig. életkörülmények, partner, önjellemzés, erős és gyenge oldalai, partner jellemzése.
Elvárásai: munkahelyen, partnertől, életkörülményektől, mivel elégedett, min változtatna, van-e elképzelése hogyan, próbálta-e már elérni a változtatásokat
A páciens szimptomatológiája keresztmetszeti képben - az aktuális szimptómák leírása, a tünetek és azok jelentésének bemutatása. A páciens szimptomatológiája hosszmetszeti képben, az élettörténeti adatok tükrében: Az tünetek előzményei és az összefüggések feltárása, hogy miért itt és most jelentek meg.
Diagnosztikus folyamat összegzése, diagnózis, személyiségszerkezet:
Összegezni: tünetek, alaptermészet, személyiség érettsége. Elhárítási mechanizmusok formái, mikor melyik a jellemző. Milyen panasszal jött. Milyen alapstruktúrával.
Pszichodiagnosztika és differenciáldiagnosztika. Valamilyen diagnosztikus rendszerben (DSM vagy BNO) levezetett diagnózis. A szükséges differenciál diagnózis gondolatmenetének bemutatása.

Terápiás cél meghatározása
A döntés indoklása. (pl. Az alapzavart csak annyiban érintjük a 20 órás terápia alatt amennyire elkerülhetetlen stb.)
Terápiás terv:
A választott pszichoterápiás módszer indikálása, alternatív módszerek lehetőségei. A pszichoterápiás módszer választásának indoklása a páciens oldaláról és a terapeuta oldaláról. (terapeuta képzettsége) A lehetőségek figyelembevétele. (osztály, ambulancia, magánrendelés stb.)
A betegnek a választott terápiás módszerre adott reakciója.
A terápiás ülések folyamata a terápiás terv szerint
A módosult állapot létrehozása
Milyen techniká(ka)t alkalmaz a jelölt a módosult tudatállapot létrehozására? Hogyan illeszkedik ez az adott probléma jellegéhez ill. a páciens igényeihez?

Az egyes órák dokumentációja. Az egymásra épülés bemutatása. Áttételes jelenségek bemutatása. A terápiás vonalvezetés bemutatása. A történések értelmezése a terápia hosszmetszetében. Projektív identifikáció, átviteli jelenségek. Külső változások. A terápiás kapcsolat változása. A család reakciói. Váratlan előrevivő és hátrahúzó jelenségek. Ellenállások, indulat-áttételes viszonyulások és váltások a terápia során. A páciens tipikus ellenállásainak felismerése és kezelésének módozatai.
A terápia szempontjából releváns ülés vagy ülések bemutatása:
Az az ülés, amely a terápia egésze szempontjából fordulópontot jelentett vagy módszertani vagy elméleti szempontból kiemelendő részletes bemutatása. Célja a választott módszer eszköztárának és a terapeuta módszertani érettségének bemutatása, valamint a páciens viselkedésének finomszemcsés elemzése. A kiemelt ülés elhelyezése az egész terápiás folyamatban.
A módszerkombináció megjelenése a gyakorlatban
A terápiás folyamat során milyen technikákat/ technikák kombinációját alkalmazta a jelölt és ezek miképpen illeszkednek az integratív szemlélethez?

Befejezés:
A terápia befejezése a terapeuta javaslatára, a terápiás tervnek megfelelően vagy nem megfelelően történt, vagy a páciens kérte. Ha a páciens kérte, mivel indokolta. Indoklásának értelmezése, hogyan hatott a terapeutára a kérés. Érett volt-e a páciens a búcsúra. A lezárás (gyászmunka) történései. A terápia átbeszélése. Hogyan fejlődött a kapcsolat. Milyen terápiás áttételi szintek voltak a terápia során. (anyai, apai, baráti, autoritás, rivalizáció, szex csábítások a terápia alatt. stb.) Az átbeszélés alatt a beteg reakciói. Mi lesz, ha a páciens és a terapeuta találkoznak szociális helyzetben, mit gondol erről a páciens. A terápia nem akkor fejeződik be, amikor lezártuk, hanem még tovább működik. Folytatható-e a terápia a páciens és a terapeuta számára. Hogyan változott a terapeuta képe (idealizált) a páciensben és hol tart most. Mi az, ami a páciens szerint pozitív volt a terápiában és mi az, ami segítette? Mi az, ami gátolta, negatív volt és mi az, amit a páciens szerint másképpen kellett volna csinálni.
A terápia összefoglalása és a gyógyulási folyamat rekonstrukciója:
A tüneti kép változásai és annak a terápiás folyamattal való összefüggései. A célt elértük-e? Egyezik-e a véleményem a pácienssel vagy mik az eltérések és mi ennek az oka. Bevált-e a hipotézisem. Ha nem vált be, miért? Ha változtattam a nézetemet, mikor és miért? Ha változtattam a terápiás tartásomat és taktikámat vagy módszert váltottam, miért?
A páciens életvezetésében, szociális szerepeiben való funkcionálása összefüggésben a terápiával.
Az eset tanulságai, általánosítási lehetőségek:
Mind a páciens mind a terapeuta fejlődésére levonható konzekvenciák. Továbbgondolkodásra inspiráló tapasztalatok, szokatlan felismerések stb... Katamnesztikus adatok.

Formai követelmények:

- Times New Roman betűtípus, 12-es betűnagyság, 1,5 sortávolság
- A záródolgozat törzsszövegének terjedelme nem haladhatja meg a 40 oldalt
- Az anonimitás teljesülése érdekében a dolgozatban nem szerepelhetnek konkrét kezelési időpontok, helyszínek, a páciens/kliens személyes adatai, neveket, helyszíneket, minden egyéb más azonosításra alkalmas adatot maszkolni szükséges.
- A záródolgozat első oldalán szükséges feltüntetni a jelölt nevét, a dolgozat címét, elméleti kiképzőjének, sajátélmény oktatójának és szupervízorának nevét, a dolgozat megírásának évét.
- A dolgozat utolsó mellékleteként szükséges csatolni a Tanulmányi Előrehaladási Ív nyomtatványt.


3. számú melléklet

Az önismeret igazolása

Az alábbi módszerspecifikus egyesületek önismereti kurzusai elfogadottak:

 

• Aktív – analitikus Pszichoterapeuták Egyesülete (AKAPE)
• Csoportanalitikus és Kiképző Társaság (CSAKIT)
• Dinamikus Rövidterápiás Egyesület és Alkotó Műhely (DREAM)
• Integratív Pszichoterápiás Egyesület (IPE)
• Magyar C.G. Jung Analitikus Pszichológiai Egyesület (MAPE)
• Magyar Családterápiás Egyesület (MCSE)
• Magyar Csoport-pszichoterápiás Egyesület (MaCsopE)
• Magyar Hipnózis Egyesület (MHE)
• Magyar Individuálpszichológiai Egyesület (MIPE)
• Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület (MMTE)
• Magyar Pszichoanalitikus Egyesület
• Magyar Pszichodráma Egyesület
• Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület (MRSZE)
• Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás és Tanácsadási Egyesület (MaSZk PTE)
• Magyar Viselkedés-, Kognitív és Sématerápiás Egyesület (VIKOTE)
• Pszichoanalitikusan Orientált Pszichoterápiás és Kiképző Egyesület (POPKE)